Te   �s   �n

�n, a fuvallat,
ny�ri d�lut�nod arcod cir�gat�.
Te, a hurrik�n,
az els�pr�, a mindent felforgat�.

Te, a tajt�kz� tenger,
�r�kk� partot ostroml�,
�n, a mozdulatlan t�kr�,
n�ma, hegyi t�.

Te, az �lomb�l riaszt�,
haragos d�rren�s.
�n, az es�csepp okozta,
halk lev�lz�rren�s.

�n, az �lmos t�bort�z,
a csendben izz� par�zs.
Te, a tombol� erd�t�z,
a hirtelen robban�s.

�n �s te,
a feh�r �s a fekete.
Te �s �n
sosem lehet�nk b�k�n,
�n �s te,
sorsunkat k�be senki sem v�ste,
Te �s �n,
n�zz�k egym�st egy ajt� r�s�n,
mert ez nem a mi id�nk, itt nincs "egy p�r",
ez nem az a vil�g, ugye �rted m�r...

Ne nekem add a sz�ved,
egyszer m�g otthagyom a vonaton,
vagy a parkban egy �rny�kos padon.
Beleejtem a t�ba
a t�kre f�l� hajolva,
�s aranyhal nyeli,
tal�n vissza sem adja,
mag�nak k�veteli.
Kiesik a kezemb�l,
s miel�tt ut�na kapn�k
mad�r ragadja �s tovasz�ll,
tal�n a v�gtelenig meg sem �ll.
Hogy tal�lom meg akkor?
Vagy egy idegen felveszi, 
sajn�lja �gy hidegen
�s a saj�tja mell� teszi
- �jra dobogni.
Mit mondan�k akkor neked?
Azt hinn�d, hogy nem akartam,
hogy amint tudtam tov�bbadtam,
pedig csak lyukas a markom �s szita az agyam,
ejtek �s feljetek
mindent, mindenhol,
legyen az zsebkend� vagy toll,
vagy �ppen k�sza sz�vek...
Ha a saj�tomat elhagyom,
h�t legyen annyi bajom,
de a ti�det?
Az f�jna nagyon...

Ne add nekem a sz�ved,
add m�snak,
s ha majd nem vigy�z r�;
otthagyja a vonaton
vagy egy �rnyas padon,
�n majd megtal�lom
�s visszaadom.
De csak neked.

Legyen �gy, j�?

Tik-tak, tik-tak,
szalad a perc,
siet az �ra,
nem veszteget meg�ll�kra,
nem n�z vissza a m�land�kra,
csak zakatol,
szinte nincs is sehol,
kisuhan a l�bam al�l.

Tik...Tak...
�ll a perc,
ny�lik az �ra,
szinte �r�kk�val�ra,
mert ujj�t teszi a mutat�ra,
�gy tr�f�l,
nevet �s lazs�l,
m�g te azt hiszed, az id� csak �ll.

Tik...
Szakad a perc,
t�rik az �ra,
nincs id� t�bb hamis sz�ra,
gondolj h�t az utols�ra
�s mondd ki m�g:
"Id�t!" - ny�g�d, s r�d n�z a V�g,
majd v�laszol; "Az volt �pp el�g."

                                                                       gorilla-ink.deviantart.com

Mi�rt nem m�sz el mellettem csendben,
hozz�m sem sz�lva, a k�z�ny arc�t hordva,
hogy a szemed se rebben?

Mi�rt nem hagysz felejteni, 
t�nsz el az �lmok s�r� k�d�b�l, gondolatok titkos rejtek�b�l
�s engedsz m�st odarejteni?

Mi�rt k�s�rtesz?
Mi�rt mutatod sz�ved, ha m�s�, �s testem mi�rt a borzong�s�
ujjbegyed nyom�n?

Mi�rt rabolsz?
Mi�rt k�red a szemem f�ny�t, mi�rt �breszted lelkem l�ny�t
ha v�g�l �gyis m�st karolsz?

Mi�rt, mi�rt nem v�laszolsz?...

M�r nem f�j,
csak tompa zsibbad�s, mi �tj�r,
csak n�ma �ress�g, mi kit�lt,
nem sikolt sz�vem, lelkem sem �v�lt,
hisz oly' sok� tartott a harc �s annyi �lmot �lt.
"Pihenni kell..."

Pihenni kell, csendben v�rni,
majd lassan �jra talpra �llni,
hisz �gy megy ez mindig, �jra �s �jra,
elbotolsz, t�rdre rogysz, mert neh�z az �let s�lya,
de egy hang egyre csak azt b�gja:
"Menj tov�bb..."

Menj tov�bb,
m�g ha nem is l�tod csak az �t por�t,
valahol ott egy c�l, egy �lom,
melyr�l azt mondod "val�ra v�ltom!",
h�t menj m�r, most m�g meg ne �llj,
szor�tsd �ssze a sz�d, �s n�m�n kiab�lj:
"M�r nem f�j!"